Reggel megint nehezen keltem, mint tegnap, mert alig aludtam valamit, későn feküdtem le, ami nincs jó hatással a bioritmusomra, de érdekes, mert ilyenkor reggelem rossz, de jó kedvem van napközbe, de ha magamhoz képest sokat alszok, akkor reggelem jó, de utána, az ismert lehangolódottság jellemző. Elmaradt a 7. óránk olyan jó volt *-* úgy 'terveztem' hogy hamar hazaérek, de nem lett belőle semmi, mert suliba is bent maradtunk egy kicsit, utána DM, Rossmann /vettem egy körömlakkot/, majd az igazi szívfacsarás helyszínére érkeztem: a piacnál lévő cipőboltba. A nap mély pontja volt, mikor a 38-as Iron Fist cipőt nem bírtam becipzározni, és megtudtam, hogy nincs belőle nagyobb../képen látható/ fájt utána a piciszivem, nem is kicsit.. haza indultam, és összefutottam Tomival, meg Milcsivel, beszélgettünk vagy félórát, és utána Tomika drága, kis különbséggel szinte hazakísért. Mivel sikeresen 4re értem haza, fél óra múlva mehettem is edzésre, ami egész jó volt, csak kiment kicsit a bokám, a térdem is fájdogált, de olyan jó érzés volt futni, leírhatatlan, nem bírtam magamat lefárasztani teljesen, még a sprintek után sem :))
2011. április 28., csütörtök
'jóónap'
Reggel megint nehezen keltem, mint tegnap, mert alig aludtam valamit, későn feküdtem le, ami nincs jó hatással a bioritmusomra, de érdekes, mert ilyenkor reggelem rossz, de jó kedvem van napközbe, de ha magamhoz képest sokat alszok, akkor reggelem jó, de utána, az ismert lehangolódottság jellemző. Elmaradt a 7. óránk olyan jó volt *-* úgy 'terveztem' hogy hamar hazaérek, de nem lett belőle semmi, mert suliba is bent maradtunk egy kicsit, utána DM, Rossmann /vettem egy körömlakkot/, majd az igazi szívfacsarás helyszínére érkeztem: a piacnál lévő cipőboltba. A nap mély pontja volt, mikor a 38-as Iron Fist cipőt nem bírtam becipzározni, és megtudtam, hogy nincs belőle nagyobb../képen látható/ fájt utána a piciszivem, nem is kicsit.. haza indultam, és összefutottam Tomival, meg Milcsivel, beszélgettünk vagy félórát, és utána Tomika drága, kis különbséggel szinte hazakísért. Mivel sikeresen 4re értem haza, fél óra múlva mehettem is edzésre, ami egész jó volt, csak kiment kicsit a bokám, a térdem is fájdogált, de olyan jó érzés volt futni, leírhatatlan, nem bírtam magamat lefárasztani teljesen, még a sprintek után sem :))
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése