2012. november 10., szombat

Real me?


Megint menekülök a múltam elől, félek, hogy megbélyegez. Persze, ezt is csak magamnak köszönhetem. Tudtam, hogy ez lesz, mennyire tudtam, és mégis hagytam, hogy így legyen. Mikor fogok már tanulni belőle?

2012. november 7., szerda

Agony

 Az a pár ember aki olvassa, legalább valójában tudni fogja mit is érzek. Nincs mentség, ez meg lett mondva, és ez tény. Iszonyatosan sajnálom, szerintem még senkit nem bántottam meg ennyire. Megtörtént, már nem tudom visszacsinálni, azt kívánom, bárcsak okosabb lettem volna. De nem így volt. 
Tudtam, hogy szeret, de ezt egy percig sem szerettem volna kihasználni. Rosszul esett, hogy nem szólt hozzám, rossz kedvem lett, nem találtam más megoldást -hülye ésszel- elkezdtem inni. Eleget, hogy jó kedvem legyen, de aztán már csak a többiekkel. A végén akaratlanul is nála kötöttem ki. Elrángattam, és kimondtam azt, ami addig nem tudatosult bennem, és amiben jelenleg sem vagyok biztos. És megcsókoltam. Megint. Hihetetlenül boldog voltam.

És itt a jelen, sírok, fáj, mert bántom. Visszautasítottam. De érzem, ha több lenne közöttünk, és nem tartana soká, még jobban meggyötörné, mindkettőnket.

Sajnálom.

2012. október 24., szerda

Fuck everything

 
Szerintem most megfizetek a hibáimért ezekben a napokban, mert valahogy minden úgy jön ki, hogy megszívjam. Szombaton dupla órás matek dogát írunk, úgy, hogy előtte egy biosz TZ-t meg egy nyelvtan dogát is jól kellene összehozni. Erre jönne a válasz, hogy az őszi szünetben majd kipihenem magam.. SE, mert a felébe tanulhatom a törit, a másik felében meg nekem kell öcsémre vigyáznom.
Na mindegy, hozzá kell szokni. Remélem el tudunk menni bulizni valamikor, mert nekem már nagyon hiányzik..

2012. október 17., szerda

Napjainkban


Tudtam, hogy ez lesz. Igazából senkit nem hibáztathatok, de akkor is rossz érzés. A legjobb barátnőim nagy része kiutazott Lengyelországba egy csereprogram segítségével, én is mentem volna, de két oka is volt annak, hogy nem engem választottak, de ezt inkább nem részletezném. Hiányoztak nagyon, jó, hogy már itthon vannak :3
Sulikezdés nagyon jól ment, csak a matekra kellene még rádolgoznom kicsit. Kevés szabadidőm van, de általában sorozatozok, mikor mit, Hazudj ha tudsz-ot néztem, de miután végig néztem az összes évadot elkezdtem újra a GG-t, és olyan jó, néha alig bírom abbahagyni :3 Grafológiával kapcsolatba olvasok mostanában dolgokat, és annyira tetszik, remélem meg tudom szerezni azt a könyvet ami tetszik. Bulizni Coldba már nagyon rég (aug. 25.-én) voltam, inkább kisebb társaságban szoktunk lenni, iszogatunk, beszélgetünk, elvagyunk. Meg egyszer sulinap voltam Tankcsapda koncerten, apuval mentem, de két osztálytársam is ott volt, és ott is annyira jól éreztem magam; a végén meg a fiúkkal sétáltunk haza, az is egy élmény volt, meg másnap a 9 óra is.. :DD




2012. október 16., kedd

"Ami június óta történt velem" című novella

  
A nyár küszöbén, hmm.. ez már nem most volt. Azóta történt egy, s más. Ami leginkább hatással volt rám, az az hogy szakítottunk Ádámmal, de ne szaladjunk ennyire előre. Ahogy vége lett a tanításnak, azt várta volna el mindenki, hogy ezerrel pihenek, de nem. Sajnos, nem sajnos öcsémre kellett figyeljek már az első héten. Nem volt túl jó, sokszor éreztem magam rosszul miatta, hogy mindenki azt csinál amit akar, és amikor akar, én viszont felelősséggel tartoztam valakiért. Túléltem, és jövő nyáron (valamivel) kevesebbet kell rá figyeljek. Szuper! Szóval Ádám. Ahogy leérettségizett, megváltozott ő is, és a kapcsolatunk is. Folyamatosan ki akart élvezni mindent, ide menni, oda menni, akár velem akár a haverjaival. Én a teljes szabadságot nem tudtam neki megadni, hiszen ez egy kapcsolat, de ebből ő nem kért. Utolsó nyár a fősuli előtt, hát akkor élvezd ha ezt szeretnéd alapon elengedtem. Nem volt könnyű, főleg, hogy előtte még egy hétig szenvedtünk, hogy most mi is legyen.. Azóta fiúk terén volt néhány afférom, Körös torok, Gréták szülinapja, pelyva buli, de volt ami komolyra fordulhatott volna, de nem így lett. Ádámnál tudtam, hogy mi a hibája, ez miatt is lett vége a kapcsolatunknak, most talán ezért vagyok ennyire elővigyázatos. Lányokkal, Vikivel és Ágival rendszeresen találkoztam, elég sokszor csináltunk közös programokat, viszont Ritával nem találkoztunk annyiszor, és ezt bánom. Grétával nyár végén eljártunk futni, olyan jó volt, kibeszéltünk mindent, ami történt velünk. Érdekes kapcsolatunk van, mert egy héten kétszer-háromszor beszélünk, de bármit elmondhatok neki ettől függetlenül. Futásról jut eszembe, megint voltunk Békésen. 3 meccset játszottunk végig csere nélkül, de imádtam, megint hihetetlenül élvezetes volt, és volt benne egy kis csavar. 1,5 év után találkoztunk Gergővel (Békéscsabai régi barát..) először el sem hittem, akkor fogtam fel, mi is történt, amikor már jöttünk haza. Azonban tudtunk találkozni kevesebb mint egy héttel később reggel eljött Félegyházára, kosaraztunk, hamburgereztünk, bicikliztünk, aztán lekísértem Szegedre, ott is sétáltunk, fagyiztunk végig nagyon aranyos volt, hiányzik az az egy nap. Bárcsak többször találkozhatnánk, de ez még nem megy. Nyaralni olaszba voltam családdal, jó lenne, ha egyszer önerőből is kijuthatnék :) Nagyjából ezek azok a dolgok, amik már nem kapcsolódnak a jelenemhez, holnap leírom azt is, csak már elfáradtam :)) De itt van pár instagram-on készített fotó a nyaramról :)