2011. augusztus 30., kedd

Use your smile to change the world. Don’t let he world change your smile.


Kávé, és cigi kellene egy ilyen bejegyzés megírásához, mint amire most készülök, de hamarosan fekszem, és nem cigarettázom, szóval felejtős. 2 hete nem írtam, de ez szerintem feltűnt mindenkinek. 1 hétre van 'mentségem', hiszen nem voltunk itthon, a másikra is lenne, de nem magyarázkodom, mert mindenkinek arra van ideje amit szeretne, szóval ez rossz kifogás. Beindultak az edzések, lassan itt az iskola is, de erről majd lentebb.

 Hosszú volt ez a nyaralás, nagyjából a strandoláson, autózáson, és az életfeltételeink megőrzéséhez szükséges tevékenységeken kívül nem csináltunk semmit. Lebarnultam, nem is kicsit, ma kaptam pár jelzőt, a drága csapattársaimtól, amely a barnaságom napozáson kívüli /nemlétező/ okait fejtegeti. cigó,nigger,piszkos.. de persze mindet csak irigységből, sosem bántanának meg szándékosan :) Fotóztam is, /képek: itt/ amivel egy probléma adódott, mégpedig az, hogy 400 képem elveszett, de sebaj' maradt még 500, és ha már a számoknál tartunk, 3 Ágitól kapott könyvet elolvastam, angol magazinba is belekezdtem, több-kevesebb sikerrel, egyszer futottam is. Tömören fogalmazva: eltelt. 
 Mindjárt itt az iskola, ha még senkinek nem tűnt volna fel, én azért elmondom. Ma kaptam meg a könyveimet Ritustól, /ezúttal is köszönöm/ itt állnak kupacokba, és várják, hogy vegyek nekik csomagoló cuccost. Füzeteim még nincsenek, és még egy-két dolog hiányzik, de szokás szerint nem sietem el a dolgokat. 10-esek leszünk..ami ezt az évet illeti, a remélhetőleg megvalósuló terveim között, nem mintha olyan sok lenne, de az szerepel, hogy kitaláljam, mivel is szeretnék foglalkozni, miket gondolok felvenni faktnak, és miben vagyok jó, esetleg miből tudnám kihozni a legjobbat. Meglátom, hogy megy a matek-fizika, mert ami elég valószínű, hogy inkább ezt a párosítást veszem figyelembe, mint a biosz-kémiát. Úgy gondolom, nem vagyok azért annyira buta, de ettől még semmi sem biztos. Érettségi tantárgyakra megpróbálok ráhajtani, és az angol nyelvvizsgát sem adják egykönnyen, szóval bele kell húzni. Ezek mellett kosarazásba is sok erőt szeretnék fektetni, hiszen testmozgás nélkül begolyóznék, és tökéletes ideglevezető, ha esetleg arról lenne szó.
Család, barátok, és a párom. Olykor nehéz, de van mikor lehetetlen eldönteni ki, esetleg kik a fontosabbak. Egyensúlyban tartani pedig kétségtelenül lehetetlen. Gyakorolom, gyakorolom, dehát' én is csak emberből vagyok..
Egy-két kép, csakúgy:


 vásárfia, nyalnám

2011. augusztus 14., vasárnap

Budapest nyáron sokkal szabadabb.. meg a lóf*szt!


 Megint sikerült BPre feljutni, nagynéném jóvoltából bár most nem vásároltunk, csak el kellett valamit intéznie, és felajánlotta, hogy magával visz. Csak pár képet csináltam, hiszen nagy részét az útnak kocsiban töltöttük, szóval nem volt könnyű dolgom.
Utolsó képek egyikén az Ágitól kapott könyv nyomul, ami újabb mániám megtestesítője :)
Korál színű körömlakkot vettük valamelyik nap Vikivel a TESCOban, amikor kitekertünk, és végig angolul beszéltünk.♥ A rallizásról pedig ne is beszéljünk.. :D







 Tegnap négyesben töltöttük az estét, ami az éjszakába húzódott. Igen, Ritus is eltudott jönni, így még inkább élveztük, szerintem mindannyian. Biciklivel egy-másfél órát ralliztunk a városban, kifeküdtünk a Béke térre csillagokat lesni, aztán hazatekertünk, össze ettünk nagyjából mindent; amit hoztunk, és kaptunk a drága házigazdától, Ágitól. Kiterítettük a pokrócokat, és próbáltunk hullócsillagokat nézni, de valami mindig elterelte a figyelmünket, vagy a kutyók, vagy az egymással való szenvedés, esetleg egy-két kép készítésének a gondolata. Amikor már fáztunk, egymásra heverésztünk, és betakaróztunk, mit ne mondjak, egy élmény volt. Később, mikor már fáradtunk, tényleg kifeküdtünk csillagokat nézni, és beszélgettünk egy jót. Aztán, amikor már eléggé fáztunk, bementünk a házba alukálni. 3 órával később csodálatos ébresztésben volt részem, de ezt inkább nem részletezném..








imádlak titeket :)

2011. augusztus 12., péntek

Take chances


Nem, nem ilyen borús a hangulatom, és még az idő sem, csak egy kis fotóbolt ;) Rettentő sokat jelentett nekem ,hogy Ági és Viki szerdán mellettem voltak, amikor Ákos ment is el egyből, ahogy hazaért. Fogalmam sincs, mi lett volna ha.. de az ilyen mondatokat nem is érdemes folytatni, hiszen nem úgy történt. Arról a napról pár, kemény két képem van, de nem is az a fontos. Beültünk 'londonbuszba' ettünk egy-egy hamburgert, aztán meg elsuhantunk Ritához, és hát mondanom sem kell, kicsit jól elvoltunk :) Megbeszéltük, hogy pénteken Ágikánál élősködünk, és ez szép és jó gondolat lett volna, csak sajnos Rita nem tud jönni.. ezúttal is puszi drága ♥ Hármas pizsiparti lesz, képek várhatóak!



Mivel nagyjából minden nap tesómra kell vigyáznom, most kivételesen készítettem pár képet, és szeretném őket bemutatni (:


  kisgyökér ♥

végezetül, itt a Körösben készült képünk. Hmm, nagyon jó volt, Balogh Mátéék nyaralójában voltunk, ott ittunk, majd mentünk el bulizni. Elég sokat nevettem ahhoz, hogy másnap reggel, boldogan kelhettem fel (:

ui: ma megvolt az első edzésünk, kellően elfáradtam.

2011. augusztus 10., szerda

Have no regrets

Újra maga köré kerített a Csokoládéimádók klubja. Részben azt gondolom azért, mert átélem mások ballépéseit, és eszembe jut, nem, nem csak én hibázom. Másrészt azért, hisz bővítem a szókincsem, és erre úgy gondolom nagy szükség van. Van aki tudja, de valószínű a többség nem, hogy volt egy olyan időszakom, mikor gondolkodtam rajta, hogy újságíró szeretnék lenni, erre édesanyám 'lelkesítő' válasza az volt, hogy ahhoz nem elég nagy a szókincsem. Tízen-akárhány éves fejjel eszembe sem jutott, hogy ezen változtatni lehet.  És fogok is ;)
Ákoska már péntek óta nincs itthon, és be kell valljam, hogy hiányzik. Nem szeretek róla sokat beszélni, hisz ami kettőnk között történik, az szerintem, nagyjából csak ránk tartozik. Holnap már itthon lesz, eljön hozzánk, és egy darabig vigyázhatunk az édes-drága öcsikémre.
Jó érzés volt Ágival újra egy jót beszélni, és könyvet cserélni, /ezúttal is köszönöm/ elmondta, hogy mi történt vele míg nem volt itthon, és minden olyasmit, ami említésre méltó és a legutolsó beszélgetésünk óta átélt, és persze, ez fordítva is megtörtént.
Egyik kedves barátnőmmel találkoztunk, mikor Ágival voltunk együtt. 15 évesen hihetetlen számomra, hogy mennyi lelki erő van benne. Dolgozott egész nyáron, nagyon kevés fizetéssel, nehéz munkával; az anyja nagyjából nem foglalkozik vele, és olykor még keresztbe is tesz neki; emellett lehet, hogy nevelőintézetbe teszik, és elszakad a két húgától. Amikor hallgattam, úgy éreztem, az én problémáim eltörpülnek ezekhez a dolgokhoz képest. De próbálom tartani az arany közép utat, és olykor egy ilyen kis pofon a valóságtól teljesen jó helyre tesz. Köszöntem