A múltkori kép bejegyzésről annyit, hogy nagyon jó volt, köszönöm az ajándékokat, és néha nem úgy gondoljátok, illetve nem úgy mutatom ki, de ti vagytok nekem a legfontosabbak. :) ♥ megünnepeltük..
Megint, szinte minden nap későig tanulok, későn fekszem, korán kelek. Nem tudom meddig bírom, de kell valami új, valami ami felfrissít a szürke hétköznapokban, nagyon úgy tűnik, hogy ez az új 'valami', egy fiú képében érkezik, de tele vagyok még kételyekkel, amikre az elkövetkezendő napokban, hetekben, lehetőleg minél hamarabb szeretnék választ kapni.
Szerény személyem lesz a gólyaavatón a műsorvezető, lehet gratulálni ;)
Apu haverjának volt szülinapja
nem ártana már összeszedni a képeimet egy ennek a célnak megfelelő oldalra..
ui: köszönöm lányok a könyveket, egyszerűen imádok olvasni :)
Elég rég írtam ahhoz, hogy most egy rövidebb novellát írjak meg. Kényelembe helyeztem magam, és tessék.
Egyedüllétem már több mint egy hetet élt meg, kisebb nagyon érzelmi hullámokkal. Természetesen most sem volt másképp, fél napokat gondolkoztam rajta, hogy vajon jól döntöttem-e, mégsem, ő-e életem párja, és tömören fogalmazva nem, nem ő az. Különleges helyet foglal el a szívemben, hiszen vele töltöttem az eddigi leghosszabb kapcsolatomat, és viszonozva még sosem szerettem ennyire senkit. Felmerülhet a kérdés, mi jelent az, hogy viszonozva? Sokáig voltam szerelmes, másfél két évig egy fiúba, aki akkor rám sem hederített, csak játszott velem, talán ez okozhatta azt, hogy nagyon nehezen nyílok meg fiúk előtt, és még nehezebben vagyok képes bárkiben is megbízni. Visszatérve, elég szar ügy, hogy osztálytársak vagyunk, de eléggé feldühített valamelyik nap ahhoz, hogy simán keresztül tudjak rajta nézni.
Udvarlók. Amint említettem voltunk pénteken a Globe Dance Hall falai között, ahol magam is meglepődtem, néhány emberre milyen mély benyomást tettem. A buli folyamán több embertől is visszahallottam, hogy hányan kerestek, blablabla. Őszintén, elképzelni nem tudom, mivel tudom megfogni az embereket, mármint a barátaimat gondolom miért, hiszen elég jó barátnak tartom magam, de egy fél idegen mit láthat bennem? A szép mosolyom? A nagyjából jó alakom? Vagy a kisminkelt arcom tetszhet az embereknek? így belegondolva eszembe jutott valami. Amikor Békésen voltunk, tudjátok kosarazni és nem mellékesen, az arab fiúkkal bulizni, Alextől megkérdeztem, hogy miért tetszem annyira neki? (amit persze előtte mondott..) azt mondta, hogy mikor vacsoránál rámosolyogtam, az elég volt neki. annyira szép emlékeim fűződnek ahhoz a két naphoz, nagyon várom, hogy jövőre is mehessünk..visszatérve megint csak, már nem egy fiú döngeti a kapukat, de nem tudom kinek engedjek, vagy talán az lenne a legegyszerűbb ha senkinek sem?
az iskolai problémái hál' Istennek eltörpülnek a fent említettekhez képest, újdonsült padtársammal remélem sokáig együtt maradunk, mert nem bírnám ki Balázs mellett az év hátralévő részét. mellesleg minden nap 8-10ig tanulás már kezd az agyamra menni, de vigasztaljon az, hogy hétvégén itt alszanak a csajok ;)
újra fel kell töltődnöm, el akarok menni kozmetikushoz, fodrászhoz, és névnapi pénzből vásárolni is, mindent megteszek, hogy legyen rá lehetőségem, addig is, I heart my followers :)))
2011. szeptember 12., hétfő
Mai nap eléggé két véglet volt, egyszer pörögtem, máskor legszívesebben leborultam volna a padra, és akkor hagyjatok békén szituáció.. de nem :) Utálom a hétfőket, nem csak azért, mert a hétvégének ő vet véget, hanem mert 4ig suliba vagyok, 6tól meg edzésem van, és utána kell tanulnom..de ez van, a nyafogástól úgy sem lesz semmi sem jobb. ;)
Sokszor aggaszt, hogy mi fog velem történni, hogy fogom ezt meg azt megoldani, és pont kifogtam egy ilyen idézetet:
Ha nem bízol a jövőben, jusson eszedbe, hogy eddig még mindig boldogultál valahogy.
és igen, mindig sikerült.
Telefonon találtam pár érdekes, és megmutatható képet:
Koncertelőzetes. csak mert belemászott az intim szférámba..
Teljes önbizalom bomba vagyok most, fogalmam sincs, mi lett velem hirtelen, de annyira magabiztos vagyok, hogy örülök, hogy nem vagyok társaságba, mert még nagyképűnek tűnnék. Ma voltunk Free Hat koncin, élveztem, csak az a kár, hogy nem tudtam a fotózás miatt tombolni. Annyira jó ízűeket nevettem ma, sétálgatás közben. Rég volt már ilyen. Dórival is találkoztam, örömmel jelentem, hogy nem változtunk. Ugyan úgy könnyesre nevetjük a szemünket, bármiről tudunk beszélni, és ugyanazok a dolgok őrjítenek meg minket.
Mellesleg. Szerintem nem sokan vannak ezzel így, de én imádok szingli lenni. Így végre több időm van magamra, a lányokra, tanulásra, és akármikor nyugodt szívvel megőrülhetek. Szokásom..
azt hiszem, ez az utolsó kép elmondja, milyen délutánunk volt :DD
2011. szeptember 10., szombat
A héten, majdnem 4 hónap elmúlása után, újra szingli lettem. Nagyon furcsa érzés, mert fiút, viszonzottan, nem szerettem még így. Kedves volt, megértő, és türelmes. Kérdezhetném, hogy akkor miért is lett vége? mert egymás idegeire mentünk az elmúlt hetekben. Napról napra egyre jobban. Szép volt, jó volt, tovább lehet lépni.. 'nagysóhaj' ha az olyan könnyű lenne..
Amint említettem, a hétvégén igen, tomboltunk. Kalinka kezdődik az este, bizony-bizony így történt. Kivételen vodkáztunk, őszintén, egy darabig nem szeretnék vele kezdeni.. vörösbor szerelmem légy az enyém. ;) Visszatérve, nagyon jól éreztem magam, több mint egy hónapja buliztam már, szóval rám fért. Csajokkal táncoltunk, ittunk, beszélgettünk, de nem mindig egymással :) Elég sok ismerős volt, szóval volt kivel. Színpadon is nyomtam neki, ésomgannyian bámultak! szinte már zavarba jöttem. Andorral megint jól elvoltunk, sokat nevettem rajta, beszélgettünk, és egyebek.. shame on me..
holnap tanulhatok egész nap, annyira várom, olyan jó lesz :( fel a fejjel, lesz ennél rosszabb is ;)
Ma a 3 óráig alvásom után Anyuékkal elmentünk a motorospálya leendő helyére, és fényképezgettem kicsit, jó volt újra átélni a fotózás élményét, holnap is átfogom, hisz felkért a kedves Free Hat :)
Öcsi :))
"Olykor magabiztos vagyok, de általában nem. Így is, úgy is megítélnek az emberek, csak más jelzővel. Akkor meg nem mindegy? A lényeg, a boldogság."
2011. szeptember 7., szerda
Szeptemberben első bejegyzés. Azért adagolja :DDD Úgy érzem, hogy látszik, hogy beindult az élet. Heti négy edzés, angol tanár, és hétvégén két napos kosérlabda torna. Eddig ennyi, de messze van még a hónap vége. Mellesleg visszatérve, iszonyatosan jó volt Békésen. Harmadikok lettünk, és jó érzés volt végre nem utolsónak lenni :)) Különösen az estét élveztem az aradi srácokkal. Mivel ugye románok voltak, egy-kettőjük tudott csak magyarul, és akikkel én spanolgattam, persze, hogy nem tudtak. Még jó, hogy tudok angolul, és mindent megértettem amit magyaráztak ;DDD Hiányzik az a két nap, hogy elzárva minden gondtól, kötelezettségtől, önfeledten érezhessem magam.. tömören fogalmazva, iszonyatosan jó volt, és nagyon vágyom vissza.
Sikeresen be vagyok táblázva, alig van szabadidőm, de ez van, bejött az élet. puszi