A nyár küszöbén

A nehezén már túl vagyok, de még mindig van egy kicsi. Az előző hétvégém undorító volt, szinte egész végig azzal gyötörtem magamat, hogy tanuljak. 3 napon keresztül több órát tanultam, az 4.en már csak egyet.. de úgy tűnik megérte, hiszen irodalomból megkaptam az 5öst, történelemből a dicséretest, de ami a legeslegjobb, hogy megvan a nyelvvizsgám. Mertem remélni, hogy elsőre meglesz, és annyira örülök neki! Igaz, hogy az írásbeli épphogy, de én így is boldog vagyok :) Csütörtökön, edzésen, szerintem 2 éve nem voltam ilyen béna, egy ziccer nem ment be, és még a passzaimnak kb. a felét, ha elkapták. A héten 2 könyvet fejeztem be, mindkettőt Fejős Évától. Szeretem, ahogy ír, de a cselekmény bonyolítását nem mindig kedvelem. Ettől függetlenül mindkét könyvet imádtam, és még jobb érzés, hogy az egyiket Ádámtól, és a másikat anyutól kaptam :) Megint egy Fejős Éva könyvbe kezdek bele, kíváncsian várom. Száz ágra süt a nap, de valahogy semmi kedvem kifeküdni. Este megyünk Ádám családjával barátokhoz vacsorázni, nem tudom igazából milyen érzést vált belőlem, mert még kicsit új nekem ez az egész. Félek, hogy nem tudok megfelelően viselkedni, de mégis örülök, hogy ott lehetek. A ruhámat tegnap sikeresen kiválasztottam, és nagyon remélem, hogy a 35 fokban bírni fogom a gyűrődést.. :D Tegnap a lányokkal több órát voltunk együtt, mit ne mondjak hiányzott már, és alig várom, hogy vége legyen a sulinak, és menjünk Borsira :)